Keresés ebben a blogban

2021. december 14., kedd

HátaMatyi

 Hát nem szép tőlem, de nem csak hogy egyéves is elmúlt, hanem mára hivatalosan is kijelenthetjük, hogy megtanult járni, én meg nem is írtam róla mindezek apropóján kimittud-posztot. Tónyó anya, mondanák a többiek, ő meg csapná oda a kis cukihusi tenyerét a puszilgatni való homlokához (Isssstenem, mi lesz, ha ezt a mondatot kamaszkorában elolvassa, agyoncsap). 

Szóval elmúlt egy éves. Mosoly Matyi, Mászó Matyi, Matyi a Megállíthatatlan. 



Alig múlt el egy éves, amikor elkezdte mondogatni az első szavakat: madár (DADÁÁÁR!), alma (ammmmmma), anya, apa (ataataata), traktor (tatto), vauvau, csipcsip, banán (Tadáá!), és persze cici. ja és persze GÓL, ma vettük észre, hogy azt is mondja, hogy "hajrá bayern", de tényleg. 

Amióta advent van, azt is tudja énekelni, hogy ég-a-gyertya-éééég, és tud pápázni, puszit küldeni, tudja a dolgoknak a helyét, ahonnan kiszedi őket, de ha olyan kedve van, vissza is rakja. Tud fűnyírózni a cipőkanállal, ami nagyon fontos képesség a mi családunkban! És tud felmászni a világ tetejére, de tényleg, bárhova, bármilyen gátlások nélkül (a komolyságot leírandó mondom, hogy voltunk már a sürgősségi sebészeten agyrázkódás-gyanúval a konyhapultról való hanyatt lezuhanás következtében, nem vicces. de legalább megértettem, miért hívják azt az osztályt traumatológiának. mert akinek nem volt addig traumája, mire hazajön, biztosan visz magával néhányat az ott dolgozók viselkedésének következtében). 

Imád könyvet olvasni, főleg böngészőket, de már rövidebb meséket is végigghalgat, közben a könyvben húzza a neki olvasó felnőtt ujját oda, akiről szeretne, ha mesélnénk. Irtócuki. Nagyon szereti, ha állathangokat utánozunk, az IÁt ő is tudja, összetéveszthetetlenül, néha a hápháp is megy, meg a kígyó ssssssszzzzzz. 

Hatalmas taslikat tud osztani, de nem olyan régóta már a simizés tudományát is gyakorolja. Extra érzékeny szenzora van arra, hogyha Zsombi hozzám bújik (azonnal jön a világ másik végéről is és elkergeti onnan). Pár hónapja már ő is beszállt a játékokért való bunyóba (jippijájé!), de azért még alapvetően most is ő a nagytesói kedvence. Pedrito elképesztő kedvességgel tudja őt tanítgatni, vígasztalni, pátyolgatni. Mint például itt, ahol éppen az első lépéseihez asszisztál: 




Ő az egyetlen gyermekem, aki zsenge kora ellenére is bármilyen anyai szigorral mondott határtartó mondatomra csupán egy huncut nevetéssel reagál, egyszerűen nem lehet vele ÚGY farkasszemet nézni, hogy megértse, hogy komoly a helyzet, mert neki sose komoly, minden játék és miiiiinden érdekes és a világ egy nagy kaland. És ő meg a legnagyobb napocska másfél éves, akivel valaha találkoztál.