Akkor tisztázzuk: én nem markolászom bele a tortákba. Senkiébe. Igaz, hogy gyorsan leloptam most róla a 3 kókuszgolyót, meg lecsipegettem az oldaláról a mandulaszirmokat, de nem markoltam bele. És az se belemarkolás, ha úgy csinálom, ahogy Marimama tanított: az ujammal beletúrni s aztán szépen lenyalogatni. De még csak ezt se csináltam most, kéremszépen.
Másodszor: pizsamában lenni jóóóóóóóóóó. Főleg hétvégén, mikor nem kell oviba menni. Pláne Apa szülinapján. Ő is sokáig szokott ám pizsamában hemperegni (meg olvasni, meg focit nézni, meg velem hancúrozni az ágyban), egészen addig, amíg nem megyünk misére. Oda soha nem hagy pizsamában menni. Pedig a papbácsi is meg azok a fiúk ott elől valami pizsamafélében vannak... Szóval ezen nem nagyon szoktunk összeveszni (hétvégén, hétköznap más a helyzet.)
És hát a helyes megfejtés: a teherautó. Most komolyan: ezen kell fennakadni? Hogy a teherautó el akarja szállítani a homokot? Egy naaaaaaagy homokozót fedeztek fel a munkásbácsik az ágy sarkában, s jöttek értük. Én csak jót akartam. És az a nagy teherautó mindenhova fel tud menni. Miért pont a nagy ágyra ne mehetett volna?!
Hát milyen pukiság ez?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése